A méz keserű valósága

Május 20-a a Méhek Világnapja. Ebből az alkalomból készült cikkünk arról, hogyan is bánik az ember a méhekkel.

Akárcsak a tej, a méz is olyan állati eredetű nedv, amelyet a legtöbb ember termékként, a boltok polcairól ismer csupán.

Gyakori tévhit, hogy a méz a “természet ajándéka”, és a méz vásárlása jótékony hatással van a méhekre. Az igazság ettől igen távol áll.

Kezdjük azzal a tévedéssel, hogy a mézet a méhész gyártja. A méz gyártása ugyanis az elsőtől az utolsó mozzanatig a méhek munkája. A növényből felszippantott nektár a méh mézgyomrába kerül, melyet a kaptárba érve visszaöklendez egy dolgozó méh szájába, aki aztán elvégzi a nektár mézzé alakításának utolsó lépéseit, és a kész produktumot a sejtekben szétterítik.
A méhek azért ismétlik ezt a folyamatot újra és újra szüntelenül, hogy saját maguknak táplálékot készítsenek, valamint raktározzanak arra az időre, amikor nem tudnak majd nektárt gyűjteni.

Az ember azonban elveszi ezt, és cukorszirupot tölt a méz a helyére, hogy a méhek el ne pusztuljanak. Ez azonban jelentősen rosszabb a méhek egészségére nézve, hiszen hiányoznak belőle a mézben meglevő mikronutriensek. A cukorral visszaetetett méhek immunrendszere legyengül és sebezhetővé válnak a például Magyarországon is igen nagy problémákat okozó atkákkal szemben.

Lényeges megemlíteni, hogy őshonos méhek mellé rendre ellenállóbb, erősebb, domináns fajokat telepít be az ipar, amelyek eltérően viselkedést mutatnak, valamint ellenőrizhetetlenül kereszteződnek más méhfajokkal, ezzel nem csak a betegségeket átadva, de beláthatatlan károkat okozva az ökoszisztémára. A méhek tömeges tenyésztése nem csak az őshonos méhek pusztulását okozza, de hatással van más pollengyűjtő rovarok populációjára is.

A ipar az anyaméhek iránt sem ismer könyörületet. A kirajzás megállítására az anyaméhek szárnyát gyakran levágják, amelyik anya pedig nem rak elég petét, azt gyakran csak összenyomják, és helyettesítik egy másikkal. Anyát ma már az interneten is lehet rendelni, úgy adják postára ezeket az állatokat, mint holmi élettelen tárgyakat. Ha az anya holtan érkezik, a legtöbb tenyésztő ingyen küld helyette másikat.

A méhek megközelítőleg 100 millió éve munkálkodnak a Földön, jóval régebb óta, mint ahogy a homo sapiens megjelent volna. A méhek végzik a világ növényfajainak többségének beporzását, ezért az emberi élet fenntartásához is kulcsfontosságú lenne megérteni, miként vált az emberi aktivitás (monokultúrás mezőgazdaság, iparosítás, tenyésztés) a méhek napjainkban tapasztalt tömeges pusztulásának katalizátorává.

Vegánként azzal tudsz a legtöbbet tenni a méhekért, ha a pénzeddel felelősen szavazol.

A méz nem alapvető emberi táplálék. Megannyi édesítő alternatíva mellett semmi szükség a méhek kizsákmányolását végző ipar támogatására.